Miért nem luxus a stresszkezelés, hanem az egyik legfontosabb túlélési eszközünk ?

A mai munkahelyi világ tele van elvárásokkal, gyors tempóval, soha ki nem fogyó határidővel – és közben ott van a láthatatlan, de mindenütt jelenlévő nyomás, amit gyakran már természetesnek érzünk. Pedig nem az. Én magam is hiszem, hogy a stressz tudatos kezelése és a kiégés megelőzése nem valami „nice to have”, hanem testi-lelki egészségünk alapköve. Ha ezt elmulasztjuk, nemcsak önmagunkat visszük egyre mélyebb spirálba, hanem az emberi kapcsolatainkat is megmérgezhetjük.

A tartós stressz ára: láthatatlan de súlyos

A stressz alattomos társ. Először csak egy kis feszültség, aztán jönnek a fejfájások, az éjszakázások, az ingerlékenység, végül a teljes kimerültség. A kutatások zavarokhoz egyértelműen: a tartós stresszt biztosító szív- és érrendszeri betegségekhez, alvás- és emésztési, sőt komoly mentális problémákhoz is. És ezek a hatások nem csupán a testünkre korlátozódnak – kihatnak a kapcsolatainkra, döntéseinkre, sőt a kreativitásunkra is.

Kiégés: amikor nem csak a test, hanem a lélek is elfáradt 

Fontos különbséget tenni a stressz és a kiégés között. A stressz lehet időszakos és néha még motiváló is lehet. De ha túl hosszú ideig tart és nincs meg a megfelelő levezetés, akkor lesz kiégés lesz – mély érzelmi kimerültség, közöny, önbizalomvesztés. Ezen a ponton már nem elég pár nap pihenő, itt rendszerszintű változásra van szükség.

Az énidõ nem önzés, hanem önvédelem 

Tapasztalatból mondom: eljutni odáig, hogy nemet mondjak valamire, ami túl sok lenne – elképesztően nehéz volt. De tanultam: a saját határaim is fontosak, mint mások elvárásai. A rendszeres mozgás, idő a természetben, minőségi kapcsolódás a szeretteimmel, vagy épp az, hogy esténként nem válaszolok már e-mailekre – mind olyan döntések, amikkel újra tudom venni a kontrollt.

A tréningek nem csodaszerek, de óriási segítséget adnak

Egy jól felépített stresszkezelési tréning segít tudatosítani, hogy milyen helyzetek borítanak minket, hogyan reagálunk rájuk, és mit tehetünk másképp. Olyan, mintha tükröt tartanánk magunk elé – és közben eszközöket kapnánk a kezünkbe ahhoz, hogy jobban működtessük az életünket.

Mindannyiunknak szükségünk van ezekre a kapaszkodókra: mert ha kiegyensúlyozottak vagyunk, csak elégak leszünk a munkánkban, hanem türelmesebbek, empatikusabbak, kreatívabbak is – és ezek a társadalomnak is jót tesznek.

Számomra a stresszkezelés tudatossága nemcsak szakmai kérdés, hanem személyes út is. Hiszem, hogy ha megtanulunk figyelni önmagunkra, felismerni a feszültségeink forrásait, és megengedni magunknak a pihenést, azzal csak miatta, hanem emberibbé is válunk. Mert végső soron nem az a cél, hogy mindent kibírjunk, hanem hogy jól legyünk – testben, lélekben, kapcsolatokban.